Az erdészet gazdálkodása két nagy részre oszlik, a dél-hansági erdőgondnokság nagyrészt puhafás állományokkal (éger, hazai nyár, nemes nyár, tölgy) gazdálkodik, míg a Rábaközi Erdőgondnokság zömmel keményfás erdőket kezel (tölgy, cser, fenyő, akác fafajokkal). Erdeink természetvédelmi értéket képviselnek, egynegyedük nemzeti parki, közel fele pedig Natura 2000 védelem alá esik.
A kezelt terület zöme 1945 előtt az Esterházy-birtokhoz tartozott, ahol már az 1870-es évektől szakszerű, üzemterv szerinti gazdálkodást folytattak, képzett erdőmérnökök, erdészek irányításával. Mindenekelőtt az uradalom tüzelőszükségletének a megteremtése volt a cél. Kapuvártól északra és északkeletre terült el az összesen 2500 hektáros Éger-erdő, amiből ma 1900 hektár jut Magyarország területére. Az 1840-es évektől ültetett erdőket negyvenévenként magas tuskóval tarra vágták, majd a tuskósarjak leválogatásával nevelték az új erdőt. A négy nagy tömbjét jelölő Süttöri-éger, a Kapuvári (Öreg)-éger, a Boldogasszonyi-éger és a Csíkos-éger elnevezéseket mai napig megtartottuk az erdészkerületek neveiben.
Hanyi erdőgazdálkodás
A Hanság kultúrtájjá alakítása már a 19. század második felében elkezdődött, a folyamat az 1970-es években a csatornarendszerek és a hozzájuk kapcsolódó úthálózatok kiépítésével ért véget. A tőzeges láptalajok lecsapolását követő átalakulás miatt, az elöregedett égeresek helyébe nem lehetett újra ezt a fafajt ültetni. A feltört láprétekre pedig a fahiány miatt kellett gyorsan növő, értékes fafajokat találni, így kezdődött el a nemes nyárak telepítése a Hanságban. A magasabb fekvéseken, ahol a termőhelyi viszonyok engedték, értékes fekete dió és tölgy állományokat is létesítettünk.
Az 1990-es évektől a természetvédelmi szempontok is egyre fontosabbá váltak a fafajok megválasztásában, a védett területekre a nemes nyár klónok helyett nagyrészt hazai fafajok kerülnek (szürke nyár, éger, magas kőris, tölgy, fehér fűz). A vasfüggöny lebontása és az uniós csatlakozásunkat követő határnyitás következtében megnyílt az út a Hanságban a kerékpáros turizmus előtt is, melyet egyelőre nagyrészt az osztrák és nyugat-európai bringások képviselnek. Két kerékpáros híd is épült a Hanság-főcsatornán, az egyik Mosontarcsa (Andau), a másik pedig Valla (Wallern) irányába enged átkelést a csatornán.
A Királytó kerületben (a valamikori erdészházban) a Balsay Endre Bedő-díjas nyugalmazott erdészetvezető által összeállított erdészettörténeti gyűjtemény mutatja be a hanyi erdőgazdálkodás százötven évét.
Újjászületett kastélykert
A fertődi Esterházy-kastély és a hozzá tartozó 176 hektáros Lés-erdő mindig fontos szerepet töltött be az erdészetnél. Az 1980-as évekig az erdőterület gazdasági rendeltetése volt az elsődleges, csemetekert, karácsonyfatelep működött benne. Majd az 1983-ban elkészült fejlesztési terv már a jóléti rendeltetéseket helyezte előtérbe. A bemutató vadállomány erdőben tartása érdekében bekerítettük a területet, az allérendszer nyomvonalait felújítottuk és részben újakat alakítottunk ki, újjáépült az impozáns Bagatelle-épület, az erdő alatti karámokban pedig hazai nagyvadfajokat, valamint díszmadarakat mutatunk be.
Harminc év elteltével, 2014–15-ben uniós pályázatból újult meg a park. A régi, elhasználódott kerítést és a parkberendezéseket újakra cseréltük. Az allék beteg, menthetetlen fáit eltávolítottuk, és helyettük, illetve az eddigi hézagokba méretes fákat ültettünk. Az erdő fejlődését akadályozó kúszónövényeket és özönnövényeket szintén eltávolítottuk, madár- és denevérodúk százait helyeztük ki, az allék fáit újranyestük. Régészeti feltárással megkerestük a 18. századi épületek, szökőkutak helyét, megjelöltük azokat, az omladozó kapubálványokat felújítottuk és az eredetinek megfelelő kőpadokat tettünk a sétányok mellé, amelyek kőzúzalékos borítást kaptak.
Korszerű major
A gyenge termőértékű cseri talajokon a régi időkben is ligetes cseresek, legelőerdők álltak, szántónak kevésbé voltak alkalmasak, inkább birkát legeltettek a legelőkön. Egy ilyen rendeltetésű majorság volt már a 18. században is a Csapod határában, az erdő közepén álló Göbösmajor, juh ólakkal, istállóval, magtárral, cselédházakkal. Sok család lakott ott. A göb, göbecs szót a helyi népnyelvben a talajfelszínen is előbukkanó kavicsokra használják, innen ered a major neve. A vörösbarna kavicsok akár a burgonyanagyságot is elérhetik, emiatt csúfolják úgy a csapodiakat, hogy kalapáccsal szedik a krumplit.
Az 1950-es évektől a Csapodi Tsz tulajdonába került a major, baromfinevelésre, birkatartásra használták az épületeket és a környező legelőket. 1990 után a privatizáció is szóba jött, kisebb kitérő (osztrák tartós bérlet) után 1999-ben lett az erdőgazdaság tulajdona.
Új tulajdonosként először az omladozó cselédházakat és hodályokat bontottuk el, majd a megmaradó három épületet tettük rendbe. Az építészeti remeknek is beillő kereszt-bolthajtásos istállóban ismét tarthatók lovak, 12 boxot alakítottunk ki e célra.
A palás csibenevelő épületet – fűtéssel és szociális helyiségekkel felszerelve – erdei iskolai oktatóteremként használjuk. Tulajdonosi támogatással pedig szeptembertől tejesen új, korszerű épületben fogadhatjuk az erdei iskolába érkező diákokat. A magtárból tetőtér-beépítéssel kialakított panzióban 8 kétágyas szoba várja vendégeinket, az étteremben 35 főt tudunk egyszerre fogadni.
Lovasélet
A Göbösmajori Ökoturisztikai Centrum folyamatosan épül-szépül. 2008- ban elkészült a fedeles lovarda, ahol télen- nyáron gyakorolhatnak lovaglóink. Jelenleg 13 saját lóval (főként nóniusz) rendelkezünk, emellett 4-5 ló bértartását is vállaljuk. Népszerű nyári lovas táborainkban képzett lovászok és pedagógusok foglalkoznak az évről évre visszatérő gyerekekkel, akiket az erdész- és vadászélettel, a környék nevezetességeivel is megismertetünk. Esőbeálló, szalonnasütők, erdei tó és erdei tanösvény is hozzájárul a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és felüdüléshez.
Tavaly óta már összesen 20 férőhelylyel várjuk vendégeinket faházainkban. Népszerű program a kocsikáztatás és lovaglóbérleteseink is folyamatosan jönnek. A panziót és a szabadtéri rendezvényterünket leginkább családi, baráti rendezvényekre veszik igénybe, de önkormányzatok, cégek is kedvelik Göbösmajort, mert szép erdei környezetben, a világ zajától elvonulva töltődhetnek fel.
Nagyrendezvényeknek szintén teret ad az ökoturisztikai centrum, 2004-ben itt volt az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése (700 fő), 2012-ben a Föld napján 460 iskolásnak (17 iskolából) szerveztünk tartalmas programot, tavaly a Győr-Moson-Sopron megyei vadásznapot tartottuk (800 fő), és idén, szeptember 3-án újra itt rendezzük meg.
Sokrétű feladatainkat csak a jól képzett, elhivatott szakembergárdánkkal, társaságunk menedzsmentjének és tulajdonosának hathatós támogatásával tudjuk magas szinten teljesíteni, a szakhatóságokkal konstruktívan együttműködve.
MerkenMerken
