E kezdeményezésekből nőtte ki magát az erdőrendezés tudománya, mely az emberi tevékenység és a természeti folyamatok összhangját igyekszik megteremteni oly módon, hogy a fenntartható gazdálkodás szabályai maradéktalanul érvényesülhessenek. A több száz éves múlttal rendelkező erdőrendezés mindig a gazdálkodástól elkülönülten, önálló szervezeti egységként működött. Szervezeti kialakulását alapvetően az ország egyes részeinek erdősültsége befolyásolta, így jött létre a mai Magyarország területén az a tíz erdőrendezési „régió”, amely az erdészeti igazgatás keretét adja.
148 körzet
Korábban a tervek üzemekre, birtokosságokra, nagyobb erdőgazdálkodókra készültek, majd a 20. század végi rendszerváltás után megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények miatt az 1996-os erdőtörvény bevezette a körzeti erdőtervezést. Ezt a 2009-es erdőtörvény tette tulajdonviszonyoktól függetlenné.
Magyarország erdőterülete közel 2 millió hektár, tehát az ország több mint ötödét erdő borítja. A 148 erdőtervezési körzet egyenként 10-26,5 ezer hektár erdőterületet foglal magába. Ezek a 2009-ben kialakított erdőtervezési körzetek alapozzák meg napjaink erdészeti igazgatását, a magyarországi erdőkben ugyanis a tíz Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya (elsőfokú erdészeti hatóságok) által készített úgynevezett körzeti erdőtervek alapján kell gazdálkodni.
A tízévenként megújított körzeti erdőtervek szavatolják, hogy a faanyag iránti igény hosszú távú kielégítése ellenére se csökkenjen az ország erdőterülete, az erdők állapota ne romoljon, a természeti értékek fennmaradjanak. A körzeti erdőtervet a kormányhivatalok említett főosztályai, az erdészeti hatóságok erdőtervezői készítik, az erdőgazdálkodók, az érintett szakhatóságok és önkormányzatok bevonásával. A körzeti erdőtervezés része a teljes erdőtervezési körzet, azon belül az erdőterületek digitális térképi állományának felülvizsgálata, karbantartása.
Digitális adatállomány
Az erdőgazdálkodás alapegységei az erdőrészletek. A körzeti erdőterv ezek állapot- és tervadatait, illetve adott esetben korlátozásokat, továbbá a többi illetékes hatóság (leginkább természetvédelmi) által megadott kezelési szabályokat tartalmazza. A körzetre vonatkozó adatállományt a tartamosság szempontjából úgynevezett hozamvizsgálatnak, a Natura 2000-es területekre gyakorolt hatás szempontjából pedig előzetes hatásvizsgálatnak kell alávetni, és szükség szerint módosítani. A terv betartását, az erdőgazdálkodás jogszerűségét az erdészeti hatóság erdőfelügyelői ellenőrzik.
A körzeti erdőtervek adatai, az erdővel összefüggő egyéb adatokkal és az említett digitális térképpel együtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága által üzemeltetett Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) részét képezik. Ez az erdészeti hatóság által használt és folyamatosan karbantartott hatalmas digitális adatállomány korlátozott adattartalommal a szakhatóságok és az erdőgazdálkodók számára is elérhető. A NÉBIH honlapján a magyarországi erdők legfontosabb adatai, a digitális körzeti erdőtervek, a Natura 2000 elővizsgálati dokumentációk és a digitális erdőtérkép, valamint számos közérdekű adat található (https://www.nebih.gov. hu/szakteruletek/erdo).
Tízévenként
A körzeti erdőtervezés 10 éves ciklusának megfelelően a Megyei Kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályai minden évben az ország erdőterületének közel egytizedén végzik a körzeti erdőtervezést. Ez bizonyos korlátozásokkal is járhat, mivel az erdő korlátozott rendelkezésű tulajdon és az erdőgazdálkodási tevékenység szabályozása meglehetősen szigorú. A korlátozásokra azonban közérdekből van szükség. Miután az erdő a legkülönfélébb általános társadalmi igényeket (pl. vízmegtartás, levegőtisztaság, biológiai sokféleség védelme) és a mindennapos erdőhasználatokat (turizmus, közjólét) is szolgálja, fenntartását a közszolgáltatás mértékével arányos közérdekű támogatásokkal kell elősegíteni.
MerkenMerken
