A fás szárú növényekben közvetlenül a kéreg alatt helyezkedik el víz és tápanyagok szállításáért felelős háncsszövet, alatta pedig az osztódásra képes kambium. Ezeket a belső szöveteket a kéreg védi a kórokozó gombák és rovarok behatolásától. A védő réteg felsértése utat enged a károsítóknak, amely rontja a faanyag minőségét, illetve a fa pusztulásával járhat.
A sebzés hatására különböző kémiai, úgynevezett reakció folyamatok indulnak meg a fatestben, hogy azt mihamarabb befedjék. Védekezésképpen a fenyők és egyes gyümölcsfák gyantát, illetve mézgát választanak ki, amelyek hamar megszilárdulnak a sebzési felületen és bezárják a fertőzési kapukat. Ezzel szemben a legtöbb hazai lombos faj nem rendelkezik ilyen gyors „védelmi rendszerrel”.
A sebgyógyulás a sima kérgű fák, mint a bükk, a gyertyán, vagy a hárs esetében lassú folyamat, aminek végeztével seb s zövet, úgynevezett kallusz képződik. A vékony vágásokon viszonylag hamar kialakul a sebszövet, ám ezek is okozhatják a faanyag belső elszíneződését, az álgesztesedést, ami rontja a faanyag minőségét. Ha 4 cm-nél szélesebb a sebzési felület, a sérülés akár a fa pusztulását is okozhatja a másodlagos károsító baktériumok, gombák, rovarok támadása miatt. A fa kérgének körbehántásával (meggyűrűzésével) pedig olyan mértékben károsodik a fa nedvkeringése, amelynek kiszáradás a következménye. Az idegenhonos, erőszakosan terjedő, úgynevezett invazív fafajok visszaszorítására alkalmazzák ezt a módszert.
A télen keletkezett sérülések a legveszélyesebbek, hiszen olyankor a fa növekedésének és nedvkeringésének szünetelésével nem tud sebszövet képződni. Így a folyamatos párolgásból adódóan olyan nagymértékű lesz a vízveszteség a fatestben, hogy a növény idővel kiszárad. A tél végi időszakban fogával mechanikai sebzéseket okoz az erdőben a szarvas is.
A fába vésett szövegek, ábrák általában emberi érzésekről, történésekről tanúskodnak. A fák sebzése azonban nem elfogadható módja annak, hogy emléket állítsunk, vagy kifejezzük érzéseinket!
Összeállította: Vígh A.
Forrás: Dr. Fehér Sándor: Mechanikai sebzések hatása az ezüst hárs és a szürke nyár anatómiai, mechanikai, fizikai tulajdonságaira. Doktori értekezés, NymE, Sopron, 2003.
