A Dunán júniusban megjelenő árhullám komoly védekezési munkára késztette a folyó ártéri erdőit kezelő állami erdőgazdaságokat. Az erdészek sikeresen vették fel a küzdelmet az áradó Dunával. Ehhez az kellett, hogy még az árhullám megérkezése előtt megkezdték a mentési munkálatokat. Ennek része volt a kitermelt faanyag elszállítása az ártéri terüketekről. Az időhiány miatt az ártéren maradt faanyag elsodródását pedig úgynevezett koszorúzással előzték meg: a hálóval lekötözött faanyagot összekapcsolt fahasábokkal vették körbe. A veszélyeztett ingatlanokat kiürítették és áramtalanították. A vadállománynyak úgynevezett vízmentett területeket alakítottak ki.
Az ártéri erdőállományokat érintő legnagyobb védekezési munkálatok a mintegy 20 ezer hektáros gemenci hullámtérben folytak. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében a Gemenc Zrt. már akkor megkezdte a védekezést, amikor a Duna a németországi Passau városában tetőzött.
Az erdőgazdaság szakemberei a közel negyven vadmentő dombot folyamatosan töltötték fel takarmánnyal, hogy megteremtse a szarvasok, őzek és vaddisznók túlélésének a feltételeit, amikor 3-4 méteres vízoszlop zárta el a menekülési útvonalakat. 
Leállították az erdei vasút forgalmát is, biztonságba helyezték a kitermelt faanyagot és figyelemmel kísérték a Duna vízállását, így bármikor jelentősebb erőt tudtak mozgósítani a Gemenci erdő növény- és állatvilágának megvédése érdekében.
Mindemellett közleményben kérték a természetjárókat, hogy látogatásukkal ne zavarják a vadállomány menekülését. A sikeres védekezést az is bizonyítja, hogy az első becslések alapján a vadállomány közel 90%-a kijutott a száraz területekre, vagy elért a vadmentő dombokra és így átvészelhette az árhullámot. A kárfelmérés azonban csak akkor indulhatott meg, amikor teljesen megszűnt az erdők vízborítása. Az azt követő helyreállítás pedig még hosszú heteket, hónapokat vesz igénybe.
Gemenc Zrt.
A légi felvételeket H. Szabó Sándor készítette (ORFK)
