JÖTT, MAJD MENT
A medve általában nem támad az em berre. Csak a sebzett vagy a bocsát védő anyamedve jelent komoly veszélyt, ha az ember valamilyen okból átlépi a biztonsági távolságot. Ehhez elég, hogy az erdei úton barangolva teljesen véletlenül az anyamedve és a bocs közé kerülünk. A terület nagyságát figyelembe véve, 20-25 medvének is lenne élettere a Bükk rengetegeiben, de mivel az ember közelsége nem teszi lehetővé, hogy konfliktus nélkül élhessenek, nem kívánatos a faj megtelepedése. Ritka kóborló példányai, mint amilyet Egertől alig tíz kilométernyire megfigyeltek, illetve rejtett kamerával lefényképeztek, bizonyítja, hogy nálunk rövidebb ideig jól érzi magát, de önszántából hamarosan „hazamegy”.
SZINTE MINDENT FELFAL
A medvék egyébként naponta „csak” mintegy 70-80 hektáros területen mozognak, a párzási időben, azaz április végén, májusban viszont lényegesen nagyobb területeket járnak be. A medve mindenevő csúcsragadozó, a gyökértől a rügyekig szinte mindent felfal, s mivel kedveli a makkot, olykor-olykor a Bükk erdeiben is megjelenik, ha a magasabban fekvő területeken bőséges a bükkmakk-, vagy éppen a déli, alacsonyabb részeken a tölgymakktermés.
Az állatok – kivétel a bocsait vezető anya – egyedül járnak, a fiatalabb, gyengébb egyedek messze elkerülik társaikat. Az anyamedve a hímektől ádázan védi bocsait, mivel azok igyekeznek elpusztítani a kicsinyeket, hogy az ivarzás az anyáknál minél előbb újra jelentkezzen, s így nagyobb valószínűséggel jöjjenek világra saját leszármazottaik. A hímek olykor egymás közt is ádáz harcot vívnak, melynek tragikus vége is lehet.
Hazánkban még nem történt meg, de Erdélyben nem ritka, hogy a medve feltűnik a házak között. Általában hóolvadás után jelennek meg, hogy a méhkaptárokból, a terménytárolókból vagy éppen a szemeteskukákból csillapítsák éhségüket. A tél folyamán ugyanis egy kifejlett állat 100-120 kilogrammot is veszíthet testsúlyából, s ezt igyekszik minél előbb pótolni.
