Hengeres erdei faválaszték a kiindulópont, amit a fűrészüzemben már a másodlagos faipar igényei szerint kezdenek feldolgozni. A fűrészüzemből pontos méretre készült anyagok, szakmai szóval frízek kerülnek ki.
A gyöngyösi gyárnak széles a termékskálája, ami lehetővé teszi, hogy szinte minden méretű parkett afrízt fel tudjanak dolgozni. A legrövidebb 16 centis, míg a leghosszabb 2,4 méteres, szélességük pedig 5-24 centiméter közötti.
A pontos méretre vágott alapanyagok jórészt tehergépkocsin érkeznek a telepre. Sajnos a legtöbb fűrészüzemnek ma már nincs vasúti kapcsolata, Gyöngyösön az 1990-es években zárták be az iparvágányt. A kérdés önkéntelen: az erdőben álló fáról megállapítható, hogy mi készülhet belőle?
„Sejteni már lehet”- magyarázta Trombitás Zoltán. Ha a törzs egyenes, kevés ághellyel, akkor abból – várhatóan – értékes ipari alapanyag készíthető. Természetesen az erdésznek sincsen röntgenszeme, nem lát bele a faanyagba. Ám vannak jelek, amelyek utalnak rá, hogy belül mi van.
Nem mindegy honnan származik
Teljes bizonyosságot azonban csak a felvágás után lehet szerezni. Ráadásul az sem mindegy, melyik vidéken eresztette gyökerét a fa. A gyöngyösi üzembe szinte az egész ország területéről érkezik alapanyag, mintegy harminc fűrészüzemmel állnak kapcsolatban.
Azt is a tapasztalat mondatja, hogy egyegy tájegységről, termőhelyről milyen faanyagot lehet elvárni. A termőhelyi adott ságok nagyban befolyásolják a minőséget, de arról sem szabad elfelejtkezni, hogy egy fa esetében akár száz éves időtartamról beszélünk, mialatt sok befolyás érheti a növényt. A talaj, a nedvességi viszonyok, az ápolási és nevelő munkák nagyban meghatározzák felhasználásának irányát. A Dél-Mátrából – ahol szárazabb a környezet, ridegebb a termőhely – származó tölgy sűrűbb szövetű, ugyanakkor sokkal göcsösebb, mert a fejlődése során több elágazást nevel. Ezeket az ághelyeket benövi, s így képződnek a göcsök. Ezzel szemben a Somogyi, Zalai dombvidékeken a csapadékellátás sokkal egyenletesebb, a klíma jobban megfelel a tölgy számára, így a növények egyenletesebben fejlődnek, tisztább faanyagot adnak. Hasonló a helyzet az ártéri tölgy esetében is, de annál a kedvezőnél lazább szövetszerkezet alakul ki a vizes termőhely miatt.
Főként tölggyel dolgoznak
A beérkezést követő mennyiségi ellenőrzés után mintákat vesznek, s azok alapján osztályba sorolják az árut. Nézik, hogy milyen az anyag szerkezete, van-e benne repedés, göcs vagy szíjács, esetleg olyan meg nem engedett fahiba – gombafertőzés, szúrágás –, amely kizárja a feldolgozásból. 
Azt is vizsgálják, hogy a göcsök hol helyezkednek el. Például az élén – ahol a két parkett a egymással kapcsolódik, ahol kialakítják a csapot – nem lehetnek, mert akkor nem lehet pontosan megmunkálni.
A kijelölt tárolási helyen, szabad levegőn, árnyékos részen, 2-6 hónapig pihennek a fák. Párolgás elleni szereket használnak, hogy a vágásfelülettől kiindulva ne repedjen a fa. Onnan a műszárítókba kerülnek – ami nélkül a mai faipar már elképzelhetetlen –, ahol nagy gondossággal járnak el, hiszen rosszul szárított faanyagból nem készülhet jó parketta. Mire kijön a fa, a nedvességtartalma 9 százalék, ami egy tartósan lakott épületben lévő faanyagban természetesen is kialakul. A következő lépés már a termelés, a parkettává formálás.
Gyöngyösön a feldolgozás legfontosabb fafaja a tölgy, termelésük 90 százalékát adja. Szövetszerkezete, tartóssága, színe mind mellett e szólnak. Dolgoznak még kőrissel, vörös tölggyel s hozzá jön néhány egzotikus faj, mint az amerikai cseresznye, a fekete dió, a kanadai juhar, a jatoba és az afzelia. Csak tömörfaparkett a hagyja el az üzemet, amelyek két csoportra oszthatók. Az egyik felülete a beépítés után a helyszínen kezelendő, ide tartozik a mozaik-, a csaphornyos-, a lamella- és az élkötegelt parketta. Viszont az új terméküket, a 2006 óta gyártott svédpadlót már az üzemben kezelik. Ennél a műveletnél ma már kizárólag természetes anyagokból készült, úgynevezett kemény olajokat használnak. Termékeik teljes keresztmetszetben természetes anyagok, s ez a természetesség nemcsak a felületkezelő anyaggal, hanem a felület strukturálásával is fokozható. A fa rajzolatát forgókefés eszközzel tudják erősíteni.
A hulladékot is hasznosítják
A gyár termékei itt hon és a határainkon túl egyaránt keresettek. Idáig főként a nyugati országok lakosai – német nyelvterület, skandináv országok – élvezhett ék a szépen megmunkált faparkett ákat, az utóbbi időben szeretnének a régióban, illetve a tőlünk keletre fekvő országokban is fokozott abban jelen lenni.
A parkett agyártás mellett képződő hulladékok sem haszontalanok, minden részét felhasználják a fának. A feldolgozás során legnagyobb tömegben képződő fűrészpor minden kilóját brikett álják. Keresett termék, ugyan akkor ez a hulladék legegyszerűbb felhasználási módja. Évente kb. 800 tonna brikett et készítenek a Gyöngyösön keletkezett fűrészporból. Az egyéb melléktermékeket például kötegelve gyújtósként, vagy tűzifaként értékesítik, ugyanakkor az üzem hőenergiaellátását is a hulladék faanyagok elégetésével oldják meg.
A faanyagot a hazai erdőkben október és március között termelik ki. A fűrészüzemek ezt nyár közepéig feldolgozzák, ami ezek után bekerül a parkett agyárba. A szárítást, feldolgozást figyelembe véve a kivágott fából közel csak egy év múlva lesz késztermék, tájékoztatott az igazgató.
Viniczai S.
