Családi gazdaságként működnek, de kft.-t is fenntartanak a máktermesztés integrálására. A gazdálkodásban Pájtli József mellett részt vesz a felesége, Pájtliné Rácskai Jolán mint közgazdász, valamint a fia, Pájtli Péter, aki Sopronban szerzett közgazdász diplomát, s azt megfejelte Kaposváron egy agráros képzéssel is. Lányuk, Pájtli Éva kertészmérnök, PhD-zik, témája a burgonya vírusgenetikája. A 700 hektáros szántó művelésében részt vesz még rajtuk kívül hét alkalmazott is. Utánuk fejenként és évente kb. 1,5 millió forintot fizetnek adó és járulék címén a költségvetésnek. Ez az összeg kísértetiesen megegyezik a félmilliárd forintos árbevételű gazdaság évi 10 millió forintos tiszta jövedelmével.
A szakmai múltja a Tamási Állami Gazdasághoz köti. Maszekolásba 1992-ben fogott, szaktanácsadással és kereskedelemmel próbálkozott. Aztán rájött, hogy a tudás befogadása legalább olyan fontos volna, mint maga a szakismeret, ám ő hiába tartott sok előadást az úgymond kisembereknek, annak a végén semmi értelme nem lett. Ezért inkább a saját életstratégiáján változtatott, és bérelt területen, egy kombájnnal hozzáfogott különböző növények termesztéséhez, 1993-ban. Facéliát, héj nélküli tökmagot, pohánkát, borsót és mákot termesztett. Ez mára átalakult, a gabonafélék dominálnak, de foglalkozik cukorrépával és mákkal, valamint kisebb területen napraforgóval. A zöldborsó és a csemegekukorica öntözés nélküli termesztése is a múlté, pedig 18 tonnát adott nála a csemegekukorica és 6 tonna körül a zöldborsó.
A termelésszerkezetét egyértelműen a piac, a piac igényei határozzák meg. Hiába tudna valamiből nagyon sokat, nagyon gazdaságosan előállítani; ha csak kínkeservesen, vagy még úgy sem tudja eladni, akkor nem foglalkozik vele. A 700 hektárnyi szántója több település határában található meg: Szakcstól (szülőfalujától) Felsőnyékig, a valamikori Montenouvo-birtok egy-egy darabján vet és arat. A talaj minősége vegyes, 18-45 aranykoronás.
Őszi búzát 260 hektáron termeszt, az átlagos hozam hektáronként 8 tonna körül szokott alakulni, bár az időjárás nála is nagyon közrejátszik. Kukoricából 280 hektáron 10 tonnát vár átlagosan, de azon se lepődik meg, ha öntözés nélkül, jó évjáratban, jó elővetemény után a 14 tonnát is meghaladja a hektáronkénti hozam. Sőt, az elővetemény olyan fontos, hogy mind az őszi búza, mind a szemes kukorica esetében minimum 1 tonnával javíthatja vagy csökkentheti a betakarítható termés mennyiségét.
Cukorrépát termeszt, harmadik éve az Eszéki Cukorgyárnak. Nagyon korrektek az ottaniak, nem spekulálnak a levonásokkal, a tonnánkénti 46 eurós árért megéri. Időjárástól függően termesztett már hektáronként 50 és 100 tonnát is. A napraforgóból összesen 50 hektárt vet. Nem szereti ezt a növényt, mert nagyon kizsigereli a talajt. Aki ezzel kezd, számoljon azzal, hogy 2 évre kiveszi a vizet a földből, ezért nem jó elővetemény, sőt, emellett még gyomnövény is. Mákot, mégpedig őszi mákot 70 hektáron termeszt, kizárólag étkezési célra, úgynevezett nulla alkaloidtartalmú fajtákat, még a gubójában sincs hatóanyag. Tavaly nem sikerült, az idén viszont 1 tonnát adott hektáronként, s az értékesítési ára 100 kg-ként 400 ezer forint lett.
Ha a növényeket vizsgáztatjuk, akkor Pájtli József szerint mindegyiknek megvan a kialakult feladata. A búza például kitűnő kukorica elővetemény, mert utána az 1 tonna többlet abszolút biztos. A hozamok kialakításában a kedvező időjárás és a jó elővetemény mellett a növénytáplálásnak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget. Ez ugyanis kizárólag a gazda, a szakember elhatározásától függ. Lényege, hogy különböző fejlődési stádiumokban más-más táplálékot igényelnek az egyes növények. Mindegyikre igaz, hogy az ún. fiatal fejlődési korban a legérzékenyebb, s az akkori mulasztásokat csak ellensúlyozni lehet, de pótolni nem.
Szervestrágyázni nem tud, mivel nincs jószága (lovakat kivéve). Vannak helyettesítő anyagok, ún. trágyakivonatok, amelyek a talajra kijuttatva vagy a levélen át adagolhatóak, s azt a növény meghálálja. Ilyen anyag a huminsav, a fluorsav, vagy a béta-glicerin. Nem olcsók ezek a szerek, hektáronként 24-25 ezer forintba kerülnek, de a gyakorlat alapján érdemes velük foglalkozni. Például elősegítik a gyökérképződést, ami a növénytáplálásban kulcsfontosságú. Hasonlóan kezeli a mikroelemkérdést: minden növénynél máson van a hangsúly. Az őszi búzának nagyon fontos a magnézium, a réz, a cink és a bór. A kukoricánál cink, magnézium és bór a sorrend. Mivel minden nap kinn tartózkodik a táblákon, gyakorlott szemével azonnal meg tudja állapítani, hogy melyik növénynek éppen mi hiányzik.
A makroelemek, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium, a gazdaságosan nagy termés előfeltételei. Az őszi búzának 3-4-szer juttatnak ki NPK-t, attól függően, hogy az elővetemény után mennyi szármaradvány maradt. Talajbaktériumot használ a lebontásukra, mégpedig azonnal bedolgozva és megfelelő időjárási körülmények között kijuttatva. Legutóbb, az elmúlt évben káliumtúlsúlyos műtrágyát használt, és 2012-ben az ilyen területeken sokkal jobb vízellátottságot tapasztalt, mint másutt. Ősszel a dátumhoz kötött műtrágyázási tilalom hibás, mondja a szakember, mert egyébként több nitrogént tudnának kijuttatni, ami elősegíti az őszi bokrosodást.
Őszi búzából csak a rövid tenyészidejűeket szereti, mert Péter-Pálra úgyis mindig megjön az aszály. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a közepes, vagy középkései tenyészidejű fajták könnyen kényszerérettekké válhatnak. Elmúlt 37 évének gazdálkodási tapasztalatai azt mondatják vele, hogy csak a rövid tenyészidejű búzafajtákat szabad vetnie, mert azok eddig mindig jobban vizsgáztak. Alkalmaz szárszilárdító anyagot, s ez két héttel egyébként is megnyújtja a búza tenyészidejét. Szegedi fajtákkal foglalkozik. Idén termesztette a GK Csillagot, a GK Fényt és a GK Kalászt, míg kipróbálta a GK Köröst és a GK Berényt. Elit vetőmagot vásárol, s ebből saját magának állít elő vetőmagot, amivel 6-9 tonnát tud hektáronként betakarítani.
A levéltrágyázásnak elkötelezett híve. Amikor a búzaszárba indul, mint történt idén is, akkor csupán a gyökerein keresztül nem bír annyi tápanyagot felvenni, amennyire szüksége lenne. Ilyenkor segít a levéltrágyázás vagy a folyékony műtrágyázás. Ebben az évben 16:16:0 + Cu (2%-os) anyagot használt, mert a szerényebb nitrogéndózis miatt perzselés nem történt. A rezet a bokrosodás végéig, a magnéziumot a bokrosodás végétől használja. Nagyon fontos szerepet tulajdonít a kénnek, mert a szemek béltartalmát nagyon javítja. Sokan azt hiszik, hogy az ilyesfajta tápanyag-gazdálkodás többe kerül, mint a hagyományosan alkalmazott, holott ez tévedés. A különbség annyi, hogy okszerűen avatkoznak be a különféle tápelemekkel, akkor, amikor arra a növénynek szüksége van. Hektáronként 180 kg nitrogént juttat ki, ehhez 750 kg 27 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát használ. Ennek tonnája 75–95 ezer forint. Jó lenne még, ha minden évben foszforból és káliumból is 100–100 kg-ot tudna kiadni.
Az idei őszibúzatermésnél megintcsak kiderült, hogy milyen következményekkel jár a jó elővetemény és az okszerű, hozzáértő tápanyagellátás. A víz a limitáló tényező náluk. Mivel öntözni nem tud, ezért arra törekszik, hogy a lehullott csapadékot megőrizze. A szántásos talajművelés híve, főleg növényvédelmi okok miatt, de ez a módszer előnyös a szármaradványok, a szerves anyagok bedolgozásához és hasznosításához, feltáródásához is. Ilyen feltételek mellett még a 2010-es roppant csapadékos évben sem tapasztalt a búzán fuzáriumot.
Pájtliék gazdaságában a búza a szokásosnál egy héttel korábban virított idén, s ebben benne van az is, hogy valamennyi fajta korai. A termésátlag mégis kb. 10 százalékkal elmaradt a várakozástól. Ebben közrejátszott a júniusban beköszöntő hirtelen hőség. Viszont nagyon jó a minőség, a hektolitersúly következetesen meghaladja a 85-ös értéket. A rövid tenyészidejű fajták használata miatt nagyon oda kell figyelnie a betakarításra. Legfeljebb 1 hét áll rendelkezésére erre a munkára, mert az érett búza meg nem ázhat, és minél előbb be kell vinni a raktárba. Ehhez jó kombájn kell, vett is egy mindentudó John Deere-t, az S-670 Hillmaster-t, ami négykerékmeghajtásos. Eddig két John Deere-ral dolgozott, az egyik a 2256-os, a másik a 9640-es volt, ez utóbbi napi 50–58 vagonos teljesítményt tudott felmutatni. Ezek helyett vásárolta az újat, a mindentudót. Ezt a gépet Gyenei Sándor, a gazda szerint roppant kreatív, intelligens ember hajtja, aki mellesleg gépészmérnök. Ilyennel sem sok helyen találkozhatunk, de ha minőséget várunk el mindenütt, annak meg kell teremteni a feltételeit, vagyis meg kell fizetni. Az is igaz, hogy a mindentudó kombájn kezeléséhez külön bibliát adtak, vastagabb, mint egy lexikon. A lényeg, hogy szépen és tisztán jön be tőle az áru, nincs benne tört szem, még a tarló is esztétikus képet mutat utána. A gépet egyébként műholdas automatika vezérli. Nem túl nagy bátorság két kombájn helyett egyre bízni az aratást?
Nincs semmi gond, ha az az egy jobb teljesítményű, megbízhatóbb, paramétereiben szinte tökéletes. A tavalyi évük az aszály miatt ugyan nem volt túlzottan nyereséges, de azt a filozófiát vallják, hogy amit lehet, forgassanak vissza a termelésbe. Ezt a mindentudó kombájnt 285 ezer euróért vásárolta meg, amit a gépnek 7 év alatt ki kell tudni termelnie. A teljesítménye műszakonként 35–40 hektár, s azért csak ennyi, mert a szalmát teljes mértékben felaprítja a gép, s ez elvon a teljesítményéből. Ennek az egy kombájnnak az éves kapacitása kb. 2000 hektár lehet, amit úgy használnak ki teljes egészében, hogy szolgáltatásban is dolgozik. Idén a búza a várt 8 tonna helyett átlagosan 7 tonnára jött ki nettóban, mert az elővetemények között ott volt a cukorrépa is. A hektáronkénti termelési költség, reális áron számolva, 230–240 ezer forint, amihez most a piacon elérhető ár tonnánként 40–45 ezer forint. Ha valaki egy-egy műveletet megpróbál elspórolni, az a megtakarításnál sokkal többet veszít (vagy a gombabetegségeken, vagy a műtrágya hiányán). Általában olasz vásárlóknak adja el a búzáját, vagy ha más sem keresi, akkor egyelőre raktárba kerül a termés.
AVAR LÁSZLÓ
