Társaságunk a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén – mintegy 64 ezer hektár állami erdő kezelése a feladatunk. A mesterségesen meghúzott megyehatáron átnyúlik a „Palóc varázslat”, ami napjainkra Nógrád jelmondatává vált. Az elsősorban természeti értékekben gazdag, varázslatos vidék bejárásakor, lépten-nyomon történelmi emlékhelyekkel, ma is élő népi hagyományokkal találkozunk.
Ilyen körülmények között könnyű erdésznek lenni – gondolhatnánk. Mégis, a kiemelt védett séggel járó korlátozások (az állami erdőterület csaknem kétharmadán), a történelmi erdőkezelés nyomán megörökölt állományszerkezet, vagy éppen az erdőket rendszeresen érő természeti károk, komoly kihívást jelentenek a napi erdészgyakorlatban.
Minél természetesebben
Már évtizedek óta – nem csak a védett területeken – a természeteshez közeli módon újítjuk fel a kitermelésre tervezett erdőket. Természetvédelmi programokat indítottunk: erdész szakembereink források, erdei kistavak, vizes élőhelyek – mind a Bajdázói-tó Királyréten – helyreállítását, erdei rétek fenntartását is végzik, melyek gazdag élővilágnak adnak ott hont. Kiemelten védjük a pannon maradványfajnak (reliktumként) jegyzett magyarföldi husáng élőhelyeit, és különleges technológiával dolgozunk a nagymarosi szelídgesztenyés egészségi állapotának helyreállításáért. Folyamatosak az erdőszerkezet-átalakítások, melynek köszönhetően a termőhelyhez nem illeszkedő, agresszíven terjedő fajok (akác, bálványfa) állományait honos fafajokból álló erdőtársulások váltják fel. Természetvédelmi célú tevékenységeinket az Európai Unió pályázati forrásai is támogatják.
A természettől folyamatosan tanulunk, tanulni akarunk. A Börzsöny legszebb bükkös állományaiban bekövetkezett , hatalmas mértékű jégkárok, széldöntések (természetes bolygatások) miatt nem estünk kétségbe, új utakat, módszereket kerestünk az erdőgazdálkodásban. A mozaikszerűen sérült, összetört faállományok megújulásának természetes folyamatát megfigyelve, az adott térségre szabott erdőkezelési technológiákat alakítottunk ki. Azt reméljük, hogy a folyamatos erdőborítást szolgáló eljárásainkkal – hosszú távon – a természeti károkkal szemben sokkal ellenállóbb, állékonyabb erdőket hozhatunk létre.
Változatos erdőkép
A Királyréti Erdészet teljes területén, Diósjenőn és más erdészeteinknél pedig részterülettel, Magyarországon az elsők között vezettük be üzemi léptékben az ún. átalakító üzemmódot alkalmazó erdőgazdálkodást. A köznapi szemlélő ebből annyit lát, hogy az idős fákat több hektár helyett csak kisebb csoportokat érintve vágjuk ki. A több évtizedes, az egykorú erdőállomány szerkezetét átalakító folyamat végén a természeteshez a leginkább hasonlító, változatos korú és összetételű erdőképet kaphatunk, ahol a biológiai sokszínűség megőrzésében még a holt fáknak is komoly szerepe van.
A történelem viharai a térségünk erdeit sem kímélték. Az erdőtömbökben a környékbeli lakosság sokszor talált menedékre a tatár-, vagy a törökdúlás, majd a háborúk idején. Az erdőben több száz éve megélhetést kereső, tudatosan gazdálkodó ember keze nyoma egyes helyeken – így a volt prímási birtokon – példaszerű korábbi erdőkezelésre utal. Ellenben számos egykori uradalomban a minél több tűzifa-, vagy cserkéreg-termelés volt a cél, ezért az erdőállományok leromlott ak. Kiemelten igaz ez az egykor fakereskedő bérlőknek kiadott , vagy háborús termeléssel érintett területekre. Az így keletkezett sarjerdők helyén ma természeti szempontból is értékesebb, magról szaporított állományokat hozunk létre – mennyiségben és minőségben egyaránt gyarapítva a közvagyont.
Igazi kikapcsolódás
Felújított vendég- és vadászházaink megőrizték a történelem egy kis szeletét: Királyházán Mátyás király erdőbirtokai, Nagyoroszi felett pedig a Wenckheim család egykori kastélya várja a vendégeket, valódi hegyvidéki környezetben. Igazi pihenést, teljes kiszolgálást kínáló erdei szálláshelyeket ajánlunk Királyréten (Tóvik) és Bánkon is. Sőt, ha netán a kirándulók autójának ebben a térségben lenne szüksége karbantartásra, a balassagyarmati gépjavító üzemünkben a műszaki vizsgáztatástól a gumicserén át, a nagyjavításokig mindent megoldanak a szakembereink.
Bár a Dunántúlon gyakoribbak a kapitális trófeák, mégis szeretnek hozzánk visszatérni a szenvedélyes sportvadászok. A börzsönyi erdők erősen tagolt, utakban szegény hegyvölgyeiben felejthetetlen élmény elejteni egy szarvasbikát, őzbakot, megszerezni a muflontrófeát (mufloncsigát), vagy találkozni kapitális remetekannal. Itt bizony sokat kell cserkelni, szép sport a nyomába érni a nagyvadnak – halkan, miközben minden érzékszervünk egyre élesebben veszi a környezet jelzéseit, a madarakat, rovarokat, virágokat, vagy csak az ágak reccsenését. De ez a szép az egészben!
Díjazott tanösvényeken
Évről évre nagyobb hangsúlyt fektetünk erdeink közcélú szolgáltatásainak fejlesztésére. Az aktív felüdülés lehetőségéről, testi-lelki pihenésről, felejthetetlen túraélményekről, a fiatalok környezeti neveléséről mind több helyen gondoskodunk. Például „Az év ökoturisztikai létesítménye” díjjal jutalmazott tanösvényeinken Katalinpusztán, melyek bejáratánál uniós támogatással (ÉMOP) épült kirándulóközpontot adtunk át az idén, az Erdők Hete megnyitójaként.
Szívesen mutatjuk be a Domszky Pál Erdészház minősített erdei iskolájának frissen átadott fejlesztéseit is az Észak- Börzsönyben, amelynek a Sisa Pista tanösvénye ebben az évben kapott a gyadai tanösvényhez hasonló elismerést.
Diósjenőn sport- és szabadidő centrummal, Balassagyarmaton, a Nyírjesben füvészkerttel és vadbemutatóval, Hollókőn érdekes tanösvénnyel, Salgóbányán egészen különleges kiállítással, míg Somoskőn vadasparkkal várjuk kedves vendégeinket. A felsorolás nem lenne teljes Magyarország egyik leglátogatottabb kisvasútja nélkül, hiszen a Királyréti Erdei Vasút nosztalgiagőzöse, Morgó, vagy motorvonatja, Toby minden korosztálynak nagy élményt tartogat. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton pedig talán nincs is olyan eszköz, melyet ne mutatna meg az élő tárlat a 600-as nyomtávú vasutak múltjából.
A kiemelt létesítmények mellett a turistautakra, forrásokra, pihenőhelyekre, tanösvényekre, emlékhelyekre mindig is az erdő szerves részeként tekintettünk, azok karbantartására, fenntartására az erdészeink komoly gondot fordítanak. A gazdálkodó erdészetek munkájának része a rétek lekaszálása, a források, pihenőhelyek fenntartása, és egyéb, közcélú infrastruktúra karbantartása is. Sajnos, ma még jelentős feladat a szemét összegyűjtése is az erdőben – ezt a gondot csak a nemzedékek következetes nevelő munkájával tudjuk csökkenteni.
Minderre hogyan marad ideje, energiája az erdészeknek, erdőmérnököknek? Az sokak számára titok. Ezen a pályán nem is maradhat meg, aki az erdészkedést csupán szakmának tekinti. Hivatástudat és elkötelezettség nélkül, napi nyolc órában elvégezni ezt az óriási feladatot bizonyosan nem lehet.
