Szerző:

Oldal 17/19

AZ EGYESÜLET ÉS A LAP, AMI ÖSSZEFOGJA AZ ERDÉSZEKET

A hazai erdészet fejlődése szempontjából alapvető volt a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése. Ebben útt örő szerepet vállalt a 160 éve létrehozott szakmai egyesület és az idén 150 éves jubileumát ünneplő erdészeti folyóirat.

AHOL ÖSSZEFONÓDIK A MÚLT ÉS A JELEN

A Tolnai-dombság erdei sokak számára még ismeretlenek, pedig szó szerint is igen vadregényes tájról van szó. A Tengelici-homokvidéktől a Tolnai-hegyhát déli részéig tartó dimbes-dombos, néha szakadékos löszvölgyekkel tarkított állami tulajdonú erdőtömbök kezelését a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jó gazda módjára végzi. De vajon mit is rejtenek ezen erdők és a gyökerek, vajon meddig érnek térben és időben?

TÖBB SZÁZ ÉVES HAGYOMÁNY

A papírmerítés kezdete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. A technológia folyamosan fejlődik, vannak azonban, akik ma is őrzik a hagyományokat. A Vinczemill Kft. Magyarország egyik hagyományőrző papírmerítő családi vállalkozása. A szentendrei műhelyében nemcsak a gyönyörű szakma rejtelmeibe avatott be bennünket Vincze László, megismerhettük a mester fiait, Mátét, Kristófot és Lőrincet is, akik ma már édesapjuk mellett folytatják a családi hagyományt.

FŐ A FOKOZATOSSÁG

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a rendszeres edzés testileg-lelkileg egyaránt jót tesz a szervezetünknek. Ám mielőtt sportolni kezdenénk, gondoljuk át edzettségünket, és csak fokozatosan terheljük magunkat. Akár szakember véleményét is ajánlatos kikérni, főként 40 év fölött, hogy elkerüljük a komolyabb sérüléseket.

AZ ERDŐÁTALAKÍTÁSOK TÖRTÉNELMI OKAI, IRÁNYAI

A 19. század hazánkban is az erdőirtások évszázada volt. Jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy az 1800-as években annyi erdő esett a fejsze áldozatául, mint az előző tíz évszázadban összesen. A mezőgazdasági területek kiterjesztése részben az erdők rovására történt, de a faanyagért, netalán az erdőből származó egyéb javakért is folyt a pusztítás.

EZ ELMENT VADÁSZNI…, AVAGY A MEGLOPOTT ERDŐ

Mindenki ismeri a régi gyermekkori mondókát, melynek az a lényege, hogy a legvégén már teljesen más fogyasztotta el a vadsültet, mint aki az elején terítékre hozta. Azt is tudjuk, hogy az erdő sokkal több embernek nyújt megélhetést, mint ami a foglalkoztatási mutatókból kiderül. A hivatalos erdőgazdálkodók mellett az ország bizonyos részein már rég kialakult egy népes réteg, akik szintén kiveszik részüket az erdőgazdálkodás egyik ágazatából: jelesen a fakitermelésből.

VÁRAK ÉS VÁRROMOK

Bár a Vértes hegység az ország szívében helyezkedik el, nem pedig a határok közelében, mégis gazdag várakban, várromokban. Az elénk táruló csodálatos panorámáért is érdemes felkeresni a várhegy alatt i parkolótól mindössze párperces sétával elérhető Csókakői várat. Már az 1299-es írásos források említik az akkor még a Csákok birtokában álló, majd hadászati fontossága miatt királyi tulajdonba került várat, amely a Móri-árok fölé magasodó szirten uralja a vidéket, és egykor a Székesfehérvárról Győrbe, illetve Komáromba vivő utakat felügyelte. Egyes feltételezések szerint a nevét nem a madárról, hanem az István név egykori becéző formájától kapta.

AZ ERDŐK ÜGYE A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN

Egy palota jó kifűtéséhez nagyobb tudás kell, mint egy birodalom kormányzásához – mondogatt a „jó Ferenc császár”. Az ő uralkodása (1792–1835) erdészettörténeti szempontból mégis a fahiány felismerésének és az ellene való küzdelemnek az időszaka. Talán azért, hogy ne fogyjon el a paloták fűtéséhez használt fa?

JÖHET ESŐ, FÚJHAT SZÉL

Már egy kisebb zápor is tönkreteheti a hétvégi kirándulást, ha nincsenek nálunk a megfelelő ruhadarabok. A magyar tulajdonú, családi vállalkozásként indult Alpin Kft. 24 évvel ezelőtt gyártotta le az első hátizsákokat. Ma már a túrázáshoz szükséges összes felszerelés és ruházat megtalálható a választékukban. A szeszélyes időben javasolt ruházathoz Zatykó Miklós, az RP Outdoor túrabolt üzletvezetője adott tanácsokat.

VILÁGHÍRT HOZÓ DÁM

A szarvasbőgést októbertől másik nagyvadunk a dám párzása, a barcogás követi, amely tudvalevően a legjobb időszaka a vadászatának. A legszebb és legnagyobb, a világranglistán is az első helyeken szereplő trófeákat hazánkban a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi erdészetében lőtték az utóbbi években.

MÁR ELEINK IS GYŰJTÖTTÉK

Száz évvel ezelőtt más volt a vidéki emberek erdőhöz való viszonya, többször és változatosabb okokból járták az erdőket. Figyelemmel kísérték a gyümölcsök lelőhelyét, minőségét, a várható termést, hiszen az a tudás a táplálkozás fontos részét biztosította. Talán érdemes volna tanulni eleinktől...

TERMÉSZETJÁRÁS, MŰVELŐDÉS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

Az ország egyik legfátlanabb területén, a Nagyalföld szívében számos természeti, kulturális, történelmi értéket rejtő erdőterületet kezel a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt., melyek méltón jelennek meg a hazai közkedvelt turisztikai látnivalók térképén. Az örökségül kapott még meglévő gyöngyvirágos-tölgyes állományokon túl a több évtizedes Alföldfásítással létrejött erdők változatosságát kihasználva alakított ki és üzemeltet parkerdőket, erdei iskolát, öko-turisztikai központokat az erdőgazdaság, hogy az alföldi erdő is alkalmassá váljon a pihenésre, kikapcsolódásra, a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére.

TÖBB MINT BOSSZANTÓ

Nyaralásunkat már-már el is ronthatják az apró vérszívók. Ráadásul nem csupán jelenlétük zavaró, még veszélyesek is: betegségeket terjeszthetnek vagy csípésükkel allergiás reakciókat válthatnak ki. Természetesen nem kell elbújnunk előlük. Inkább vegyük fel a harcot ellenük!

FÁBÓL FÁKRÓL INTARZIÁVAL

Környei László nyugdíjas gépészmérnök közel fél évszázada készít intarziákat. Munkáinak ihletője, anyaga és gyakorta témája is maga a fa. A kisebb táblaképek mellett nagyszabású fali dekorációk is kikerültek a keze alól, amik jórészt kulturális intézmények közösségi tereit díszítik. Képeit országszerte számos kiállításon ismerhett ék meg a látogatók, és eljutott ak Európa távolabbi tájaira is.

HÁTUNKON A LEGKÖNNYEBB

A kirándulás vagy túra jó esetben a tervezéssel, majd a pakolással kezdődik. Amikor azonban megterveztük az útvonalat, kiválasztottuk az időjárásnak megfelelő felső- és alsóruházatot, azt is el kell dönteni, mit vigyünk magunkkal, hogy minden kéznél legyen, ha kell, de ne cipeljünk semmit fölöslegesen. Az összekészített holmikat aztán legcélszerűbb hátizsákba pakolni, az ugyanis a csípőnkre és a hátunkra, azaz arra a helyre illeszkedik, ahol a terheket a leghosszabban tudjuk viszonylag kényelmesen viselni. És így a kezünk is szabadon marad. De milyen is a jó hátizsák?

FAVILLA, FAKANÁL, FATÁNYÉR…

Az emberiség évezredek óta használja a fát. Meggyújtja, hogy melegítsen és világítson vele, valamint mechanikai és fizikai tulajdonságait kihasználva járműveket, épületeket, műalkotásokat, eszközöket készít belőle. A fát megmunkálni nem is olyan egyszerű, mint hinnénk. Szinte művészet. Gondoljunk a gyönyörű kézzel faragott kapukra, zsalukra, díszekre, emléktáblákra, vagy csak a reneszánszukat élő fa konyhai eszközökre.

A TŰZ VARÁZSA

A rousseau-i mondat: vissza a természethez, talán soha nem volt olyan időszerű, mint napjainkban. A gyorsétt ermek művilágában, a mesterségesen készített ételféleségek korában a legjobb, amit tehetünk: olykor visszavonulunk; a természet lágy ölén, a halkan ropogó tűz mellett, szeretteink társaságában sütjük meg egyszerű étkeinket. S ez többet jelent minden szónál… Most néhány ötlett el segítjük a szabadtéri sütkérezést.

HOGYAN KERÜL A MOTOR AZ ERDŐBE?

Erdeinkben sajnos nagyon elterjedt az engedély nélküli motorozás, quadozás. A korábban csöndes és békés turista- és sétautakon mind többször bőgnek fel crossmotorok. A gyakran iszonyatos hanggal dübörgő, két-, illetve négykerekű járművek nemcsak a zajos városból kiszabadult, nyugalmat kereső természetjárót zavarják meg, hanem az erdő lakóit, a vadakat is, akik pánikfélelemmel menekülnek az életükért.