„Ez egy nagy kérdés és a mostani tanulmányunk háttere” – mondta John Jackson, az Osloi Egyetem biológusa, aki társaival, a szintén biológus Christie Le Coeur-al (Osloi Egyetem), és Owen Jones-al (Dél-Dániai Egyetem) együtt publikálták kutatásukat az eLife tudományos lapban.
Egyértelmű mintázat
A kutatók 157 emlősfaj populációjának változásairól szóló adatokat vetették össze azokkal az időjárási és klímaadatokkal, melyeket egy időben rögzítettek az állatokkal kapcsolatos információkkal.
– írja a Phys.org.
Ezzel az analízissel ki tudták mutatni, hogy az egyes fajok egyedszáma hogyan alakult az extrém időjárási körülmények időszakában: többen lettek vagy kevesebben? Több vagy kevesebb utódot hoztak létre?
„Egyértelmű mintázatot láttuk:
ellenben a rövid életű de sok utódot létrehozókkal. Ilyen példák a lámák, a hosszú életű denevérfajok és az elefántok, szemben az egerekkel, oposszumokkal, és a ritka erszényesekkel, mint az ecsetfarkú patkánykenguru.”.
A tudósok listája szerint az extrém időjárás kevésbé érinti ezeket az állatokat:
- afrikai elefánt
- szibériai tigris
- csimpánz
- nagy patkósdenevér
- láma
- vikunya
- szélesszájú orrszarvú
- grizzly medve
- amerikai bölény
- szassza (más néven sziklaugró antilop)
- hosszúszárnyú denevér
Ezeket az állatokat érzékenyen érinti az extrém időjárás:
- azara fűegér (Akodon azarae)
- olíva fűegér (Abrothrix olivacea)
- csinos kövérfarkú egér-oposszum (Thylamys elegans)
- kanadai lemming
- északi pocok
- sarki róka
- hermelin
- erdei cickány
- ecsetfarkú patkánykenguru
- sarki ürge
Gyors visszaesés – de gyors regenerálódás
A nagy, hosszú életű állatok jobban bírják az olyan körülményeket, mint az elhúzódó aszály.
A túlélési képességeiket, szaporodóképességüket és utódnevelésüket kevésbé befolyásolják ezek az események, mint a rövid életű fajokét. Például képesek egyetlen utódra koncentrálni az energiáikat, vagy egyszerűen megvárni, amíg kedvezőbbek lesznek a körülmények.
Ezzel szemben a rövidéletű fajoknál sokkal extrémebb populáció változások figyelhetők meg. Például elhúzódó szárazság esetén élelemforrásuk nagyrésze gyorsan eltűnhet: rovarok, virágok, gyümölcsök, és hamar éhen halnak, mivel testméretüknél fogva nem tudnak megfelelő mennyiségű zsírt tartalékolni.
Ezek a fajok azonban kedvező körülmények esetén nagyon gyorsan felszaporodnak, mivel rengeteg utódot képesek nemzeni, ellentétben a nagyobb emlősökkel.
– tette hozzá Jackson.
Arra is figyelmeztetett, hogy az egyes fajok ellenállóképessége a klímaváltozással szemben nem lehet az egyetlen faktor, amit figyelembe veszünk a kihalással való fenyegetettség értékelésénél.
„Az élőhelyek pusztulása, orvvadászat, szennyezés és inváziós fajok mind olyan tényezők, amelyek sok állatfajt veszélyeztetnek – sok esetben nagyobb veszélyt jelentenek, mint a klímaváltozás” – hangsúlyozta.
Ez a tanulmány nem csak abba ad betekintést, hogy ez a kiválasztott 157 emlősfaj hogyan reagál a klímaváltozás jelentette kihívásokra itt és most. Ahhoz is hozzájárul, hogy
általánosságban jobban megértsük, hogyan fognak a bolygó állatai reagálni a folyamatban lévő klímaváltozásra.
„Várhatóan a klímaváltozás miatt még több szélsőséges időjárási eseményre számíthatunk a jövőben. Az állatoknak pedig ki kell ezt bírniuk, ahogy mindig is tették. Tehát a vizsgálatunk azt jósolja meg, hogy az egyes fajok hogyan fognak reagálni a jövőbeli klímaváltozásra az általános jellegzetességeik alapján – még ha csak korlátozott mennyiségű adat is áll a rendelkezésünkre a populációjukról” – mondta Jones.
Az egyik példa az ecsetfarkú patkánykenguru, mely egy ritka ausztrál erszényes. A biológusok nem sokat tudnak erről a fajról, azonban mivel nagyon hasonló életmódot folytat az egerekkel – kicsi, rövid ideig él, gyorsan szaporodik – megjósolható, hogy hasonlóan fog reagálni az extrém időjárásra, mint az egerek.
„Ehhez hasonlóan sok olyan állatfaj van, melyről nem sokat tudunk, azonban meg tudjuk jósolni a reakciójukat” – magyarázta Jackson.
Ily módon
a kutatók azt várják, hogy a fajok alkalmazkodó képessége a klímaváltozáshoz megjósolható az életmódjukból, ez pedig segíthet megjósolni az ökológiai változásokat.
Ahogy a élőhelyek átalakulnak, egyes fajok új területre kényszerülnek, mivel a korábbi elterjedési területek már nem megfelelőek számukra. Ezek a változások az egyes fajok életmódjából adódhatnak, és nagy változásokat okozhatnak az ökoszisztémák működésében.
